Animációs workshop a 7-12 éves korosztály számára
Nagy Balázs geográfus, egyetemi oktató, magashegyi túravezető rendhagyó tárlatvezetése
A természeti környezetünk sosem statikus, hanem állandóan változó rendszer, és bár az avatatlan szem számára sokszor nehezen vehetők észre, az emelkedő ingerküszöb ellenére is egyre határozottabban érzékeljük az átalakulásokat. Rácsodálkozhatunk a tengerszint változásaira, a katasztrofális áradásokra vagy hegycsuszamlásokra, a gleccserek fogyására, de ekkor a táj szemlélőiként magáról a helyszínről alkotunk képet. Beszélünk a mindent elsöprő áradatról, a felmelegedő, megmozduló hegyekről, de vajon hogyan lehet szóra bírni magukat a hegyeket? És pontosan melyeket érdemes egyáltalán kérdezni?
Földrajzi környezetünket felfoghatjuk egy rendkívül változatos globális mozaikegyüttesként, amelynek óriási kirakóelemei sokszínűek, és jó néhány közülük még ismeretlen. Ráadásul a mozaikdarabok önmagukban is változnak – jócskán eltérő dinamizmussal.
A fehér foltok, az ismeretlen mozaikdarabok feltárása az egyik legnagyobb kihívás, mert ezek nem véletlenül feltáratlanok... Ehhez viszont kérdéseket kell feltenni a terepnek, olyan indikátorokat kell találni, amelyek kellően részletesen és pontosan árulkodnak a helyszín működéséről. A H₂O jelenléte sok tájon ilyen, gyorsan változó, mindent meghatározó és gyökeresen átformáló tényező – a hegyvidékeken pedig ennek szilárd halmazállapotú formája, a jég kulcsfontosságú. De a krioszféra, a Föld szaggatott jégburka sokkal több, mint a gleccserek dinamikus világa. Legalább ilyen jelentős és beszédes a látszólag láthatatlan része: a permafroszt, vagyis az örökfagy. Ami persze nem örök. De mit rejt, és miről mesél ez a „láthatatlan” jég a hegyek világában, és hogyan érzékelhetjük (és értelmezhetjük) az általa közvetített átalakulásokat?
Nagy Balázs geográfus, egyetemi oktató (ELTE Természetföldrajzi Tanszék), magashegyi túravezető, a Földgömb magazin főszerkesztője, tudományos ismeretterjesztő. A klímaváltozás földfelszínre gyakorolt hatásaival foglalkozik. Főként terepi kutató, elsősorban gyorsan átalakuló környezetekben dolgozik – a Kárpátoktól az Antarktiszig, de az elmúlt 15 évben kutatómunkájának legnagyobb része az Andokhoz kötötte. A krioszférához kapcsolódó folyamatok közül kiemelten foglalkozik az örökfagy (permafroszt) kutatásával. Ehhez kapcsolódóan létrehozta a Föld legmagasabban fekvő monitoring rendszerét Chilében. A krioszféra vizsgálata mellett régészeti kutatásokhoz kapcsolódó környezetkutatással is foglalkozik, régmúlt korok földrajzi folyamatainak feltárásával.
DEZSŐ TAMÁS – ÁTMENETI FELJEGYZÉSEK A TŰZRŐL
Kurátor: Cséka György esztéta, kritikus
Látogasson el a kiállítás további kísérőprogramjaira, találkozzon a kurátorral és a művésszel, és hallgassa meg a kiállításhoz kapcsolódó podcastokat!
Időpont:
Jegyárak:
ÁLTALÁNOS NYITVATARTÁS:
szerda – vasárnap: 10:00-18:00
Pénztárzárás és utolsó belépés: 17:30
BELÉPŐK:
Belépők online és a helyszíni pénztárban is válthatók elővételben vagy a látogatáskor. Belépés csak belépőjeggyel lehetséges. A programon való részvételhez programjegy megváltása szükséges; díjmentes részvételre nincs lehetőség. A programjegyre életkori kedvezmény vehető igénybe a jogosultság igazolásával.
RUHATÁR:
Biztonsági okokból a ruhatár használata ingyenes és kötelező. A ruhatár 100 Ft-os érmével működik.
A jegy megvásárlásával elfogadja az intézmény látogatói szabályzatát. További tudnivalók és a szabályzatról bővebben: www.neo.millenniumhaza.hu
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
Dezső Tamás nemzetközileg elismert képzőművészeti és fotográfiai munkái a NEO Kortárs Művészeti Térben
Mikor simítottál végig utoljára egy fa kérgén? Mikor adtad át magad teljesen egy műalkotás hatásának?