Podcast

"A háború és az erőszak mindig is része volt a történelmünknek, ahogy ennek dokumentálása is." Hajdú D. András munkáit az elmúlt tizenöt évben számos rangos magyar és nemzetközi díjjal ismerték el. Cataracta - Múlóban a sötétség c. sorozatából kiállítás is született, a romániai Nagybánya romagettóját bemutató, több éves dokumentációja korábban a Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíjasa lett. Hogyan kerülhet közel egy fotós az emberekhez egy terhelt vagy veszélyes környezetben, mi a motivációja és meddig tart a felelőssége? Erről kérdezzük Hajdú D. Andrást.

Pettendi Szabó Péter fotográfussal, a METU Fotográfia szak szakvezetőjével a mélység/élesség c. kiállítás kapcsán arról beszélgettünk, mitől jó egy portréfotó, emellett, mik a legfontosabbak a fotós szakmai oktatásban ma, hogyan vizsgálhatók a kapcsolódások a fotográfia és más művészeti ágak között, mit jelent a személyiségfejlesztés a gyakorlati oktatásban.

Lőrinc Katalin, Harangozó Gyula-díjas táncművész és egyetemi tanárral a mélység/élesség című fotókiállítás kapcsán beszélgettünk arról, hogy hogyan kommunikálunk a tánccal és hogyan kapcsolható össze a mozgás és a fotózás. Lőrinc Katalin doktori disszertációját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen védte meg. Számos hazai és nemzetközi társulatnál és oktatási intézményben dolgozott. 2001 és 2006 között a Győri Tánc-és Képzőművészeti Általános és Szakközépiskola tagozatvezetője volt. 1996 óta a Magyar Táncművészeti Főiskola, majd Egyetem oktatója, ahol különböző vezetői funkciókat is betöltött. Jelenleg a Művészetelméleti Tanszék vezetője. Független előadóművészként mindmáig jelen van a hazai táncéletben.

Hogyan hat a vizualitás önképre, önismeretre, illetve hogyan lehet a mentális problémákat művészettel feloldani. Ornella, fotográfussal erről beszélgetünk a NEO podcast legújabb adásában.

A NEO podcast újabb adásában a Millennium Háza/NEO Kortárs Művészeti Tér mélység/élesség-Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című új kiállítása kapcsán Baki Péter kurátorral arról beszélgettünk, hogyan jött létre a kiállítás és miként reprezentálja a bemutatott hét tematikus egység a magyar fotográfia sokszínűségét.

Lutter Imre Nyíregyházán érettségizett majd 2000-ben vette át első diplomáját a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Később vers- és prózamondó előadóművész, majd újságíró képesítést szerzett, 2009-ben pedig drámapedagógia szakon végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A versek és a költészet mindig jelen van az életében. A Sorok között Lutter Imrével című műsorból is jól ismerhetjük Imrét. A sorozatból idén tavasszal interjúkötet is született: Ha szeretsz… címmel.

Bukta Imre pályája autodidakta művészként indult az 1970-es években, mára ő a kortárs magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású, nemzetközi viszonylatban is jelentős mestere. Művészete erős szálakkal kötődik a vidéken élő, mezőgazdaságban dolgozók életmódjához és kultúrájához. Jelenleg is látható kiállításának címe Műveljük kertjeinket! A kiállítás eddig több mint 10 ezer látogatót vonzott, amely a nagy érdeklődésre való tekintettel augusztus 26-ig még megtekinthető a Godot Kortárs Művészeti Intézetben. „Egy művész társadalmi szerepvállalása akkor valósulhat meg, ha túl tud nyúlni a szakmán és alkotásain túlsugárzik a művészete. A kultúra mindig előbb kell járjon a társadalmi mozgásoknál. Ha az ember ezt komolyan veszi művészként, az bőven elég.” (Bukta Imre)

A Millennium Háza – NEO Kortárs Művészeti Tér kezdeményezésében a CAN Architects-el, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikummal és Győri SZC Hild József Építőipari Technikummal közösen létrehozott tárlat -amely a víz mindennapjainkban betöltött szerepéről szól – június 18-ig látható a Millennium Házában. A témában vendégünk Dr. Nemes Csaba klíma és fenntarthatósági szakértő, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület, valamint az Éghajlatváltozási Tudományos Testület Egyesület alapító tagja. Az adásban azokat a kérdéseket járjuk körbe, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek milyen összefüggésekben állnak a környezeti fenntarthatósággal, miért égető gond a vízhiány és a megfelelő vízgazdálkodás ma.

Az adásban a mozgás-táncterápia témájában mélyedtünk el, körbejárva azokat a kérdéseket, hogy vajon hogyan segíthet ez a módszer felnőttkorban és gyerekkorban, miért fontos az érintés az életünkben. Emellett megismerjük a Millennium Háza egyik kiemelet gyerek foglalkozását a Szökkenő Szakkört, amely kapcsolódási pontokat keres a mozgás és képzőművészet között. A foglalkozás május 12-ig péntekenként várja a 6-12 éves gyerekeket. Vendégünk Almási Kriszta művészetterapeuta, mozgás- és táncterapeuta, mentálhigiénés szakember és Kuzma Anita, a Millennium Háza művészeti programkoordinátora.

Cseh Andrással, a CAN Architects társalapítójával a Víz+Tartás című kiállításáról és az azt előkészítő munkáról beszélgettünk. A kiállítás június 18-ig látható a Millennium Háza – NEO Kortársművészeti Térben. A kiállítás egy művészeti-társadalmi projekt eredménye, amely a CAN Architects építész irodával, valamint a Petrik Lajos Technikum környezetvédelem szakos tanulóival és a Győri SZC Hild József Építőipari Technikum diákjaival és az esztergomi Duna Múzeum munkatársaival együttműködésben jött létre.

Zalka Csenge nagyszülei meséin nőtt fel és korán elkezdett mítoszokat, népmeséket olvasni. Később már mesekutatással is foglalkozott, de igazából az a késztetés tette mesemondóvá, hogy a történeteket el akarta mondani másoknak. Az Alapítvány munkatársaként fő célja a mesemondással, hogy minden gyerek átélhesse: A világ nekem is lehet szép! A VILÁGSZÉP alapítvány Állami Gondozásban élő gyerekekért tevékenykedik, több mint 10 éve állnak olyan gyerekek mellett, akikről a saját szülei helyett az állam gondoskodik. Közel 150 fiatalnak szerveznek nyári táborokat, rendszeres foglalkozásokat, önkéntes mesemondó és mentor programot. Csengével arról is beszélgettünk, vajon hogyan alakult ki a mese kutatása, mint tudomány terület, miben segít a mese gyerek,-felnőtt,- időskorban.

Dr. Sándor Ildikó, néprajzjutatóval, a Hagyományok Háza munkatársával arról beszélgetünk, melyek a legszebb karácsonyi hagyományaink, népszokásaink és miért fontos az életünkben az ünnep.

Fülöp József animációs filmrendezőt arról kérdeztük, milyen szabadságot ad az animáció egy alkotónak, mi fogta meg az animáció világában és mitől jelentős Kentridge alkotása és a benne látható sajátos animációs technika.

Dr. Nemes Csaba képzőművésszel, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának egyetemi docensével arról beszélgetünk, hogy mi volt az, ami társadalomkritikai művészet irányában vitte, hogyan reagálhat a művészet különböző társadalmi eseményekre és traumákra illetve mi az, amitől Kentridge kiemelkedik a társadalomkritikus alkotók közül.

Kafiya Said Mahdi Szomáliában született. 14 évesen apja eladta egy idősebb férfinak ezért édesanyja egy embercsempészre bízta, hogy kimenekítse őt az országból. Több éves utazás és megpróbáltatás után jutott el Magyarországra. Azóta sikeres modell. A közelmúltban egy rendhagyó tárlatvezetést tartott a NEO kortárs művészeti térben, ahol saját szemszögéből értelmezte Kentridge művét.

Topor Tünde és Winkler Nóra párosának szubjektív tárlatvezetésébe kapcsolódtunk be néhány hete a NEO Kortárs Művészeti Térben. Nekik köszönhetően ismét új nézőpontból ismerhettük meg Kentridge művét, ebből a beszélgetésből pedig az is kiderül, mit is jelent számukra a művészet közvetítése és hogyan kezdődött az évek óta tartó barátságuk.

A NEO kortás művészeti térben őszig látható William Kentridge: More Sweetly Play The Dance/Lágyabban játszd a táncot című videóinstallációja. Ennek kapcsán beszélgetünk Dragomán György, íróval, műfordítóval, aki maga is nagy rajongója Kentridge művének. De vajon miért volt rá ekkora hatással ez a mű, amikor évekkel ezelőtt először látta külföldön, hogyan fonódik össze életében az irodalom és vizuális művészet és vajon mik a videóban megfogalmazódó legfontosabb univerzális kérdések? A felvételt Keresztes Szilvia, a Millennium Háza munkatársa készítette.

Hogyan születik egy kiállítás? Mi a kurátor feladata? Hogyan reagálhat egy műalkotás a társadalmi folyamatokra? William Kentridge milyen módon tesz ezt More Sweetly Play The Dance/Lágyabban játszd a táncot című videóinstallációjában? Sorozatunk újabb részében ezekről és más érdekes kérdésekről beszélgetünk Fehér Dávid művészettörténésszel.

William Kentridge: Lágyabban játszd a táncot című videó installációja egy zenész szemével. Tálas Áron, zongorista, zeneszerző augusztus 18-án tart előadást a NEO kortárs művészeti térben a kiállításhoz kapcsolódva. Legújabb podcast epizódunkban Tálas Áront arról kérdeztük, hogy milyen hangzásvilág jellemző az alkotásra, miért szerves része ez a műnek és ő maga zenészként hogyan reflektál majd erre a képzőművészeti alkotásra közelgő előadásában augusztus 18-án este. A felvételt készítette: Keresztes Szilvia, a Millennium Háza munkatársa.

Az adás vendége Tóth Adrienn, a Mozgásjavító EGYMI (Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) munkatársa, a Módszertani Intézmény vezetője. Szakterülete a szomatopedagógia, látássérültek pedagógiája. A személetformálás fontosságáról kérdeztük, emellett, hogy mi lehet a sport és a művészet szerepe a mozgáskorlátozott emberek életében. A felvételt Keresztes Szilvia készítette.

Adásunk vendége German Kinga, a Moholy -Nagy Művészeti Egyetem docense, ahol a
kortárs képzőművészet a és participáció témái képviseli. Nevéhez kötődik a MOME Design –és művészetmenedzsment mesterképzés és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem muzeológiai mesterképzés tanterveiben a múzeumpedagógiai és a kultúraközvetítés témáinak beépítése.
Az adás fő témája az Ösvényeinken: Veled című kiállítás, amely a Millennium Háza, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Mozgásjavító EGYMI összefogásával és együttműködésében, valamint a Magyar Paralimpia Bizottság támogatásával valósulhatott meg.

Miben rejlik a vizuális kommunikáció ereje? Miért kommunikálunk képekkel? Hogyan reagálhat egy műalkotás egy- egy társadalmi problémára? Erről beszélgetünk a NEO podcast sorozat első epizódjában Illés Anikó művészetpszichológussal. Anikó PhD habilitált egyetemi docens, pszichológus, esztéta. A Moholy -Nagy Művészeti Egyetem Művészet- és Designtanár MA szak programvezetője, az Oktatás a művészeten keresztül - Művészetterápia tanároknak című fejlesztő képzés alapítója és vezetője. Fő kutatási területe általában a művészetpszichológia három fő területére, a művészet megértésének, a kreativitás és a művészetelemzés kérdéseire irányul.