NÉZŐPONT KÉRDÉSE

Bartis Attila író, fotográfus szerint egyetlen olyan művészet sincs, amelyik oly mértékben függene a minket körülvevő világtól, mint a fotográfia. Fedezzük fel együtt, hogyan látják a tárlaton szereplő fotóművészek a világot! A foglalkozáson a kiállításban megjelenített hét témát egy-egy hívószó mentén dolgozzuk fel, egyéni és csoportos feladatok formájában, közösen gondolkozva. Megnézzük, hányféle módon ábrázolhatunk valamit a fényképezés segítségével, milyen egyedi trükköket, nézőpontokat, művészi fogásokat használnak az egyes alkotók a mondanivaló vagy a látvány szolgálatában, és megbeszéljük, milyen kérdéseket, problémákat vethetnek fel bizonyos képek. Mekkora jelentőséggel bír a döntő pillanat? Hogyan lesz személyisége egy portrénak? Mennyire etikus éhező gyerekeket fotózni? Miközben elmerülünk a fényképek és fotóművészek világában, megtapasztaljuk, miben áll egy-egy fotó ereje és különlegessége.

Ajánlott korosztály: 9-12. évfolyam
Maximum létszám: 20 fő

Bejelentkezés, érdeklődés: info@millenniumhaza.hu 

Kérjük, a foglalkozásra minimum egy héttel a választott időpont előtt regisztráljanak. A foglalás e-mailes visszaigazolást követően válik érvényessé. Jegyvásárlásra a visszaigazolás után, kizárólag a helyszínen, a Millennium Háza jegypénztárában van mód, nyitvatartási időben (a látogatás napján vagy előzetesen).

A kiállításról
A Mélység/élesség – Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című kiállítás a Magyar Fotográfiai Múzeum legféltettebb alkotásait vonultatja fel tematikus egységekbe rendezve. A tárlat képanyagának kiválasztásakor több szempont is előtérbe került. Egyrészről a múzeum gyűjteményeinek legfontosabb képei kerültek olyan összetett szempontoknak megfelelően kiválasztásra, melyek egyben magukban hordozzák a magyar fotótörténet megismerésének lehetőségét, valamint hét tematikus csoport mentén mutatják be a fotográfia műfajainak alkotói attitűdváltozásait a 19. századtól napjainkig. A Mozdulat, A város arcai, az Arcok, a Táj, a Trompe-l’œil, Az erőszak arcai, valamint a Sorsok című fejezetek a művészetek területén már kialakult műfajok mentén szervezik a fotográfiákat, ugyanakkor felmutatnak csak a fotóra jellemző alkotói szemléletmódokat is, mint például a szociofotó, a dokumentarizmus, illetve a fotográfiára mint médiumra való reflektálás.
A fotómúzeum gyűjteményének egyik legfontosabb része a Magyarországról elszármazott fotográfusok, így például André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, illetve Robert Capa legfontosabb munkái. Ezen túlmenően azonban a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye elsősorban a Magyarországon alkotott és alkotó fotográfusok műtárgyait őrzi, életművüket feldolgozza, valamint bemutatja. A gyűjtemény nem csupán a 19. századi fotográfusoktól, mint például Rosti Pál, Orbán Balázs, Divald Károly vagy Veress Ferenc, hanem a kortárs alkotóktól is teljességre törekvő módon gyűjt, így például Féner Tamás, Kerekes Gábor, Lőrinczy György életművének legfontosabb képanyaga is a kollekció része. A fotómúzeum művészileg legmarkánsabb gyűjteménye ugyanakkor a két világháború közti magyar fotográfusokhoz köthető: Balogh Rudolf, Pécsi József, Escher Károly, Rónai Dénes műtárgyai a magyar vizuális kultúra megkerülhetetlen darabjai.
A kiállítás legkorábbi papíralapú fényképei az Orbán Balázs által jegyzett Balán rézbánya Erdélyben című felvétele 1852 körül, valamint Rosti Pál 1857–1858 között közép-amerikai utazásai során készült fényképei. A tárlaton erőteljes hangsúllyal szerepelnek a legfontosabb és legismertebb magyar kortárs fotográfusok, így például a kiállítás legújabb, tavaly készült műve Korniss Pétertől származik.
A tárlat nem csupán fotográfiákat mutat be, hanem felhívja a figyelmet a fotó mint médium eszközigényére is, így fototechnikai kellékek, különleges fényképezőgépek érzékeltetik a művészeti ág alkotáshoz szükséges készülékeinek sokszínűségét.